falszigeteles.huÉs nincs többé vizes fal!
Üdvözöljük Web oldalunkon!
Cégünk 1998 óta foglalkozik vizes, nedves, penészes, salétromos falú épületek utólagos szigetelésével és felújításával. Az eltelt idő alatt Magyarországon már több mint 14.000 épületet szigeteltünk ügyfeleink teljes megelégedésére.
A régebben (1960-as 70 évek, és előtte) épült ingatlanok esetén vagy nem használtak szigetelést, a felszívódó nedvesség ellen, vagy az akkoriban beépített „kátránypapír” már elöregedett.
Az ilyen épületek falazatain felszívódó nedvesség különböző következményekhez vezet:
- festék lepergés,
- vakolatroncsolódás,
- salétrom, só ül ki a felületre,
- kellemetlen doh szag,
- penészesednek a falazat alsó részei,
- egészségkárosodáshoz (asztma, izületi bántalmak) vezetnek,
- statikailag gyengíti az épület állékonyságát.
Ha a fenti felsorolásban vastaggal szedett tünetek közül csak egyet is észlel, jelentkezzen épületdiagnosztikai szolgáltatásunkra, hogy még időben meg tudjuk előzni az épület és az Ön egészségének károsodását.
Fő tevékenységünk a felnedvesedett falazatok utólagos vízszigetelésének megoldása (pótlása).
Ezzel párhuzamosan faldiagnosztikai vizsgálatokat is végzünk, amely roncsolásos falnedvesség tartalom mérést és a vakolat/falazat sótartalmának meghatározását is jelenti.
Példák a falazatok nedvesedésre:
Ne feledje! Amíg a falazat száradása és szárazon tartása nincs megoldva, addig csak tüneti kezelésnek tekinthető minden „kezelés”!
Munkám során nagyon sokszor találkozom olyan „megoldásokkal”, ahol a szakmaiság nagyon mesze áll a megoldástól. Néhány elrettentő példát ismertetek itt Önnel.
1. A nedves falazatot belülről, vagy kívülről, vagy mindkét oldalról erősen cementes vakolattal újravakolják, mert ezen a cementben dús anyagon nem jön át víz. Ezen nem is fog átjönni, csak fölötte! Ugyanis a víz jobban tudja a fizikát, mint a „tanácsadó”. A falba került víz ugyanis ki akar jönni a falból, és ugye a cementes felületen ezt megakadályozzuk. De hát ezt is akartuk! Vagy mégsem? Tehát ez sajnos csak tüneti kezelés.
2./ A nedves falra légáteresztő, légpórusos, szárító vakolatot hordanak fel, mert a „tanácsadó” szerint, ezen keresztül majd kiszárad a falazat. Hát igen a nedvesség kipárolog, de a falban vándorló nedvesség szállítja a sót, salétromot, és ez nem párolog ki, hanem megtelepszik a szép új vakolatban, és idővel (1-4 év) eltömődik. Innentől kezdve ugyanott vagyunk, ahol elkezdtük, jöhet újra a „tanácsadó”. Hurrá! Tehát ez is, sajnos csak tüneti kezelés.
3./ Tegyünk lambériát a falra! De ne csak a nedvesedés magasságáig, hanem menjünk fölé! Oké! Gyönyörűen sikerül, csodájára járnak a szomszédok, barátok, hogy milyen ügyesek vagyunk (ez így is van jól). De az a fránya víz ott van még mindig a falban, és idővel egyszer csak azt vesszük észre, hogy a lambéria fölött púposodik a festék, morzsolódik a vakolat. De hát mi történt? Már megint a víz vizsgázott jobban fizikából, mint a „tanácsadó”. Mivel a nedvesség a lambériával eltakart részen nem tudott kipárologni, hát az fölé ment. Rosszabb a helyzet, mint a kezdeteknél.
4./ Építsünk egy „vendégfalat” a vizes fal elé, a légrést a kettő között pedig szellőztessük ki.
Na ez azért már komolyabb megoldás az előzőeknél és elkészítése már komolyabb tapasztalatot igényel, de a következmény elgondolkodtató. A nedves fal szellőzésének lehetőségét jóval lecsökkentettük. Ennek következménye, hogy a víz feljebb megy a falban és szélsőséges esetben a plafonon fog visszaköszönni. A másik probléma, hogy a csatlakozó falakra átkúszik a nedvesség és a megszokott problémákat okozza. Nagy munka, pénz, idő, felfordulás és eredmény egy idő múlva lesújtó.
Ne feledje! Amíg a falazat száradása és szárazon tartása nincs megoldva, addig csak tüneti kezelésnek tekinthető minden „kezelés”!